A bloggal kapcsolatos visszajelzésekből az derült ki számomra, hogy sokan azt gondolják, hogy hűűűűűűűűűűű de mekkora truváj terhesen edzeni, ráadásul súllyal. Ki kell jelentenem, hogy sokkal, de sokkal nehezebb két kicsi gyerekkel edzeni.
Amikor gyereket vártam, csak egészségügyi vonatkozásban kellett nagyon odafigyelnem, de az egészséges szervezet úgyis jelez, hogy mit és meddig. Meg volt mellettem egypár kiváló ember (férj, Gabi, a dokim) akik mindig csak bíztattak ezzel kapcsolatban.
Most káosz a köbön, Vili viszonylag keveset alszik, nehéz oda beszorítani minden olyan dolgomat, amit nélküle kell intéznem. Amikor meg nem alszik, katasztrófa. Már komolyan elgondolkodtam egy járóka beüzemelésén, bár nem vagyok híve, de ön- és közveszélyes a srác.:)
A vállfájás meg a depi együtt simán kioltották az edzés iránti vágyamat.
Na de: szedem már a bogyót, a vállamra meg szarok, mert ahogy maszírozgattuk tegnap este és kerestük ezeket az alattomos kis triggerpontokat, akkor jöttem rá, hogy nem is igazán a vállam fáj, csak oda sugárzik ki.
Tegnap miután lefektettük az ördögfajzatokat kicsit mozgolódtam:
-J.M.
-windmill fent 3
lent 3
-swing 20
-TGU 1-1
-snatch 6/6
-swing 20
@12 kgval ment minden.
Nem egyszerüsíti a helyzetet, hogy a tenyeremen van vmi, de még nemt udom, hogy mi és snatchnél fáj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése