2009. november 27., péntek

Téli depresszió













Kicsit hanyagolom az írásbeli megnyilvánulásokat mostanában. Főként azért sunnyogok, mert sajnos az edzéseket is hanyagolom. Teljesen motiválatlan vagyok, hát- és nyak nyavalyáim sem nagyon változnak. Betegek voltak a gyerkőcök, meg egyéb családtagok is. Most úgy érzem, hogy lesz erőm újrakezdeni, de főként az orbáncfű-kapszulának köszönhető.
Sajnos rám nagyon erősen hat a fényhiány, meg a rossz idő. Az emberek nagy részére ugyanígy hat, csak fel sem ismerik, talán természetesnek is veszik, hogy télen borúsabb a hangulatuk,lehangoltak, tele vannak negatív gondolatokkal, hanyagolják az addig kedvelt tevékenységeket, általánosságban motiválatlanok és csak kuporognak a szobában. Ha magadra ismersz, téged is elért a téli, ún. fényhiányos depresszió. Hatékonyan lehet ezen segíteni orbáncfűvel. Több termék kapható a patikákban, különböző árfekvésben. Mindegyikre jellemző, hogy 12-14 nap kell ahhoz, hogy a hatását érzékeljük. Az orbáncfű enyhe fényérzékenységet okoz, tehát szedése közben kerülni kell a szoláriumot és a napozást. Ha valaki esetleg déltengeri tájakra utazik ilyenkor, függessze fel a szedését.

2009. november 16., hétfő

H1N1

Aki még bizonytalan, hogy oltasson-é vagy sem, annak egy remek összefoglaló itt.

2009. november 13., péntek

Zabkása


Megérkezett a hideg, a sötét. A szörnyű az, hogy már most alig várom a tavaszt. Mindenkinek más és más túlélőtaktikája van. Nekem az egyik a zabkása. Meleg, finom, illatos és tápláló.
Zabpelyhet pirítok, de csak addig, míg illatozni nem kezd, a fekete már nem jó :). Felöntöm szójatejjel (lehet sima tej, zabtej, víz, bármi), bedobálok gyümölcsöket. Alma és mazsola mindig van benne, ha kell a kraft: banán. De bármilyen gyümölcs megfelel. Szoktam még hozzátenni lenmagot, mézet, fahéjat. Addig főzöm, amíg a gyümölcsök megpuhulnak és besűrűsödik.
A végeredmény csúnya, de nagyon finom.

Vállfájdalom

Mostanság kripli vagyok. Több ponton fájok. Legelébb a lapockáim táján jelentkeztek triggerpontok. Masszázsolom, meg minden, de nem javul fénysebességgel. Pár hete viszont a vállam kezdett nyiszorogni, a nyakam meg beállt az ellentétes oldalon. Több olyan dolgot csinálok, ami nem jó, de ezen csak az idő tud változtatni, mert Vilit etetni, cipelni kell. Asszem az a legrosszabb a vállamnak, hogyha éjszaka nyünyögés van, akkor közénk teszem és így valami nagyon béna kényszertartásban alszom reggelig. Ilyenkor keserves az ébredés. Persze, tudom, tudom, tegyem vissz az ágyába. Ja, köszi, magamtól is tudom, de néha nincs erőm még felkelni,visszatenni, és ha megint vonyít ismét felvenni, ringatni, Bóbitát énekelni. Egyszerűbb átölelni és együtt szuszogni.
Szóval a nyakam, vállam és bokros teendőim okán nem volt sok edzés. Az is leginkább swing, swing, swing.
Ma csináltam windmill-t és csodák csodája: jót tett a vállamnak. Most nem fáj annyira. Vagyis ez nem fájdalom, hanem feszítő, idegesítő érzés. Na mindegy, kicsit jobb. Már úgy várom Gabival való találkozást, mint a Messiást. Egyrészt, mert megigérte, hogy megszerel, másrészt minden programnak örülök, ami egy kicsit is emlékeztet arra, hogy ember vagyok, sőt mitöbb nő, nem háztartási robot.