Az életem azóta kerek, amióta megszülettek a fiaim, már három szerelmetes férfi vár engem itthon.
Mindig is a családon volt a fókusz és értetlenül néztem a kolleganőmre, aki pár éve cinikusan annyit mondott, hogy egyszer minden régész életében eljön a választás: család vagy a "szent tudomány". Értetlenül néztem rá. Teljesen egyértelműen a család élvez preferenciát MINDENNEL szemben.
Most, hogy leszámoltam egy illúzióval, elkezdtem a tökéletesen egyszerű és boldog élet építését. Az egyszerű itt szó szerint értendő. Minden csicsától, sallangtól mentes, egyszerű élet, ez az ideálom. Ebbe sok minden tartozik és Leo Babauta legtöbbször szívemből szól...
Fogyassz keveset, egyél keveset és egyszerűen, edzz egyszerűen, légy tudatos az élet minden területén.
Most új bloggal jelentkezik, amelyben arról ír, hogy hogyan legyünk egyszerűen boldogok...
5 megjegyzés:
Sokszor mi magunk tesszük bonyolulttá az életet a saját gondolatainkkal. A buksinkban kell először rendet rakni, bár anyaként annyi minden jár az ember fejében sokszor tényleg feleslegesen, hogy akinek nincs gyereke az el sem tudja képzelni :)
Igen, de valahogy fókuszáltabb is leszel (muszáj, különben szétesnél).
Bár pörgősebb azóta, meg néha hulla fáradt vagyok, de sokkal boldogabb. És nem utolsó sorban egyszerűbb dolgok tesznek boldoggá...
:-)
nagyon jó graffitit olvastam ezzel kapcsolatban:
"Egy kétgyerekes családanyára bármikor azonnal rá lehetne bízni egy nagyforgalmú repülőtér teljes irányítását" :-)
az egyszerűbb dolgokról meg: a legjobb játékaink mindig ingyér, tényleg egyszerűen,spontán történnek meg.
egyszer pl. kiraktuk egy óriás napocskát a játszótéren gyönyörű sárga falevelekből. vagy festünk kavicsokat. vagy bogarakat mentettünk majdnem másfél évig gyufásdobozban. meg ilyenek. a felhőkről meg kéz-árnyfigurákról a falon nem is beszélve :-)
:)
Ez a beszéd elvtársnő...
Megjegyzés küldése