Zima van, legalábbib errefelé vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak...
Már most szeretnék megfutamodni dél felé. Karácsonyra visszajönnék, aztán megint délnek venném az irányt. Nem embernek való ez a hőmérséklet, nem véletlen az sem, hogy az emberiség bölcsője is kellemes éghajlatú helyen volt. Lassan előkaparhatom az orbáncfű-kapszuláimat is. A fényhiányos depresszió rendesen jelentkezik novemberben, így általában októberben már megelőző jelleggel szedem a bogyót.
A jobbik oldalát nézve a dolgoknak: ilyenkor valahogy szorosabbak lesznek az emberi kapcsolataim. Többet találkozunk a barátainkkal, rokonainkkal. Esti főzőcskék, meghitt kocsmázások, beszélgetések, valahogy ez nálunk hozzátartozik a télhez. Otthon is több idő van kreatívkodni, festegetni, olvasni a hosszú estéken.
Bár továbbra sem alszunk valami jól(újabb két fogacska), azért golyólóbálás volt, de blogolni már nem volt erőm. Most az a taktikám, hogy amikor Vili napközben alszik, mellédőlök egy kis időre, és ez a 2 x 20-30 perc alvás teljesen felturbózott (vagy inkább nitró???)
A múlt héten inkább kombinált gyakorlatokkal tökölődtem, meg swingeltem.
Ma meg snatchelés volt:
snatch @ 12kg 6/6 x 10 = 120
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése