Régimódi vasárnap

Vasárnap volt nagyfiam neve napja. Ilyenkor általában elmegyünk valahová együtt, s mivel a múlt heti visegrádi palotajátékok óta kizárólag a gólyaláb töltötte ki a kis fejét, a dolog természetes folyománya volt a kívánság, mely szerint gólyalábazni szeretne. A szentendrei Skanzen itt van egy ugrásra és vasárnaponként régimódi játékokat lehet kipróbálni és még sok mást, amivel egykor szórakoztatták magukat. Nagy különbség, hogy ma mindenki azt akarja, hogy szórakoztassák, akkoriban viszont szórakoztak.
Jól döntöttünk, bár a Skanzenban még nem csalódtam... Nem esett az eső, a játékokat mind kipróbáltuk: karikáztunk, gólyalábaztunk, volt ott ördöglakat és sok egyéb logikai játék fából,

kis talicska, miegyéb. Istenien szórakoztunk! Nagyon helyes volt a fiú, aki elmagyarázta, hogy mi mire való (bár rossz pont neki, hogy nem mert letegezni, tényleg egy nyanya vagyok már),  a kávé a restiben finom volt,

az ebéd a fogadóban cigányzene mellett pedig valóban békebeli volt. Valamit visszalopott abból a hangulatból, amit a '48-as fordulat elvett tőlünk.