Regeneráció

Ma kéthetes a fiam, ill. ha magamat exponálom, akkor ma két hete szültem. Olyan, mintha hónapokkal ezelőtt történt volna. Amúgy is rohan az idő, de most különösen tömör.
Meglepő módon jól vagyok, nagyon hamar összeszedtem magam, főként fizikailag, merthogy mentálisan azért beficcent egykis babyblues. Na de gondoskodtak róla kedvenc kollegáim, hogy ne legyen időm a sírdogálásra. Sajnos csúszott egy cikkünk leadása, így ezt most kellett megtennem. Nem hátrálhattam ki a dologból, mert hárman írjuk, így maradt a félkézzel szoptatás-félkézzel gépelés, félaggyal alvás-félaggyal gondolkodás. Nem megy ez nekem...
Na de vissza a főcsapásra: hasam egészen jó állapotban, a terhesség elejéhez képest +4 kg és kezd visszatérni az életkedvem is. Ennek örömére csinálgattam JM-t és saját súllyal guggoltam (ami sajnos nem elhanyagolhatón terhelést jelent). Asszem megpróbálok egyelőre súly nélkül kitöréseket és TGU-t csinálni. Ha jól megy jövő héttől akár 8 kg-val is. Ám erről majd még egyezkedem a dokival meg Gabival.

Mostanában láttam, hogy sokak szenvednek a tenyerükön lévő bőrkeményedésektől. Nekem nem a reszelgetés-gyalulgatás jött be: úgy éreztem mindig maradnak utána szálacskák, s így könnyebben feltépi pl. a snatch. A zokniszárat valahogy nem tudtam eddig megszokni. Nagyon jót tett viszont Ilcsi néni tejsavas hámlasztókrémje. Eredetileg sarokra való, de a lényeg: éjszakára bekentem vele, reggelre olyan lett, mint a babapopsi. Miden Ilcsi kozmetikában beszerezhető.