WD II.

Többen érdeklődtek már, hogy hogyan kezdtem el a Warrior Diet-et. Nos, én nagyon egyszerűen, belecsaptam a lecsóba. Már olvasgattam róla, barátkoztam a gondolattal, mígnem egy nap annyi dolgom volt a múzeumban, hogy kb. délután kettőig egy kávén kívül semmi nem jutott a gyomromba. Ekkor úgy gondoltam, hogy az istenek is arra teremtették ezt a napot, hogy belevágjak valami egészen újba. Persze az elején még keresgéltem, hogy mi a jó, mit mikor egyek. Senkit nem akarok áltatni, nehéz az út. Hiába van könyv, meg sok jó tanács, minenkinek magának kell megérteni/megérezni, hogy a saját alkatához mi passzol. A leglényegesebb a cél meghatározása: fogyás, a súly tartása vagy esetleg hízás. Nekem a fiam születése után min. 10 kilót kellett ledobnom, de a férjem pont az ellenkezőjével küzd, mindenáron hízni szeretne. Végülis súlyunk összege állandó, amennyit fogytam, ő annyit hízott (vagy lehet, hogy csak elzabálta előkem a kaját? :))
Fogyáshoz nekem bevált, hogy délelőtt nem nagyon eszem. Amit szoktam, ha éhes vagyok: olajos magvak, gyümölcs, néha nyers zöldség, kávé, tea. Elképesztő, hogy egy fél alma mennyire kitölti a gyomrom ennyi idő után!
Délben (vagyis inkább 1-2körül) saláta vagy leves.Minimális szénhidrát, sok fehérje, zsír.
Déután-este: én 5körül iszonyú éhes lettem mindig, muszáj volt vmit enni, amiben kicsi szénhidrát volt, de csak keveset (joghurt/kefír zabpehellyel vagy egy kis kenyér. Este nem fogtam vissza magam, ettem amit akartam és kívántam, az adagra igyekeztem figyelni.
A legfontosabb hozadékai a diétának:
- már az első estétől elképesztően jól aludtam tőle
- az agyam kitisztult, délelőtt szellemi teljesítőképességem csúcsán vagyok
- fizikailag is kitisztultam, bár ez egy hosszabb folyamat
- no és a mérleg nyelve lassan, de biztosan elkezdett lefelé kúszni.
Egyelőre ennyi, folyt. köv.