Hú, hát nem írtam már egy ideje. Most főként kedvem nem volt. Végre itt a jóidő, a kedvem is rózsás, gyerekekkel is könnyebb ilyentájt, erre tessék...
Alattomos kis térd-kattogással kezdődött. Lépcsőzés közben, de nem fájt, viszont roppant idegesítő érzés volt . Most mintha megszűnt volna.
Kettes számú baj snatchelés közben lepett meg. Az második körnél elkezdett iszonyatmód nyilallni a felkarom, nem tudtam/akartam folytatni, mert nagyon nemszeretem érzés volt. Azóta próbálkoztam, azt uccsó próbánál mintha már alakult volna a dolog.
Azóta a nyakam állt be, tipikusan az "elaludtam a nyakam" érzés, de mindkét oldalt.
Kedvenc férjem szerint, kár erőlködnöm az edzéssel meg a kozmetikával, hiába a fentiekből is kitűnik, hogy már egy rozzant nyanya vagyok.
Kicsit elegem van a folyamatos diszkomfortérzetből...
Ha valaki tud valami varáZslatot, hogy mondjuk fordítsam a bal lábfejem befelé, miközben az orrom hegyét nézem és a kezeim oldaltartásban vannak, és akkor megszűnnek a nyavalyáim, szóljon!
6 megjegyzés:
emilt tudol dobni?
Ha megmondod hová?
Megtaláltam az emailcímed, lsd. ott!:)
Ha megoldható, hengerezd a csuklyást (falnál hányós) és a széles hátizmot. Nekem az segíteni szokott. Meg a hátadat is egy kicsit utána :-)
Falnál hányós? Mire biztatják manapság a családanyákat... :-)
A falnál hányós megvan, csak a hengerrel nem tudom összehozni ;) Hogyan?
Amúgy meg már nem bírom az ivást, de ez az öregség, nem a családanyaság...
Megjegyzés küldése