2009. március 19., csütörtök

Regeneráció

Ma kéthetes a fiam, ill. ha magamat exponálom, akkor ma két hete szültem. Olyan, mintha hónapokkal ezelőtt történt volna. Amúgy is rohan az idő, de most különösen tömör.
Meglepő módon jól vagyok, nagyon hamar összeszedtem magam, főként fizikailag, merthogy mentálisan azért beficcent egykis babyblues. Na de gondoskodtak róla kedvenc kollegáim, hogy ne legyen időm a sírdogálásra. Sajnos csúszott egy cikkünk leadása, így ezt most kellett megtennem. Nem hátrálhattam ki a dologból, mert hárman írjuk, így maradt a félkézzel szoptatás-félkézzel gépelés, félaggyal alvás-félaggyal gondolkodás. Nem megy ez nekem...
Na de vissza a főcsapásra: hasam egészen jó állapotban, a terhesség elejéhez képest +4 kg és kezd visszatérni az életkedvem is. Ennek örömére csinálgattam JM-t és saját súllyal guggoltam (ami sajnos nem elhanyagolhatón terhelést jelent). Asszem megpróbálok egyelőre súly nélkül kitöréseket és TGU-t csinálni. Ha jól megy jövő héttől akár 8 kg-val is. Ám erről majd még egyezkedem a dokival meg Gabival.

Mostanában láttam, hogy sokak szenvednek a tenyerükön lévő bőrkeményedésektől. Nekem nem a reszelgetés-gyalulgatás jött be: úgy éreztem mindig maradnak utána szálacskák, s így könnyebben feltépi pl. a snatch. A zokniszárat valahogy nem tudtam eddig megszokni. Nagyon jót tett viszont Ilcsi néni tejsavas hámlasztókrémje. Eredetileg sarokra való, de a lényeg: éjszakára bekentem vele, reggelre olyan lett, mint a babapopsi. Miden Ilcsi kozmetikában beszerezhető.

2009. március 10., kedd

Vilmos


Március 5-én hajnalban megszületett Vili fiam.(3850g, 57 cm)
Gabi ráérzett a dologra, pont előtte hívott, hogy mi újság. Hát szerencsére nem akkor született, mert nagyon beteg voltam, lázas, taknyos stb. A Kisnyúl megvárta, amíg jobban lettem és akkor bújt elő. Vicces volt halál eldugult orral szülni:"...Az orrodon vedd a levegőt, az orrodon...." De mondom: "nem megy, eldugult". Rögtön kaptam bele vmi orrspray-t. Na de nem ez volt a legnagyobb nehézség. Bár csak kétszer szültem, mindkétszer megdöbbentett az az elemi és elsöprő fájdalom, melynek során tényleg úgy éreztem, hogy most hagy el a tudatom. Állóképességgel nagyon jól bírtam és mindenkit megdöbbentett, hogy a hasizmaimnak köszönhetően úgy tudtam nyomni, mint a pinty!
Csak pár nappal vagyunk szülés után, de kimondhatatlan a különbség a hasam tónusában az előző szülés utánihoz képest. Amúgy is jól érzem magam. A dokim szerint már három hét múlva mocoroghatok, de csak óvatosan.