2009. április 9., csütörtök

Tesz-vesz edzés

A múlt heti nekibuzdulás után kicsit nehezen jött össze az edzés. Egyrészt mivel dög fáradt vagyok (kicsit nehezen bírom az éjszakai műszakot), másrészt töredezettek a napjaim. Vili ritmusa tagolja mostanság az életem, így lopott perceimben, az ő alvásidejében tudok csak bármit is csinálni. Csodálkozom is amikor látok elvtársakat sokat edzeni, meg SMR,meg egyéb nyalánkságok és mellette van 2-3 gyerkőc. Hogyan oldjátok meg??? Vagy már nagyobbak és önjáróak. Néha kicsit hiányzik a "saját" idő. Tudom, tudom, minden idősebb gyerekkel rendelkező szerint visszasírom majd ezt a korszakot, ami a gyerekekkel a legszebb. Mégis, olyan jó volna néha csak 5 percet bambulni, csak úgy (meg bölcsész is vagyok ;))Most elosztva edzek a nap folyamán, amikor van egy-két perc szabad a tennivalók között. Aszzem az elején swinget és snatchet is így fogom csinálni. Egész nap 10-20 darabokat elosztva.
Tegnap apa legeltette kint a szaporulatot, én meg nekiestem az edzésnek:
JM
goblet squat@8kg 5 x 5
hídtartás 3 x 15 sec
kitörés@8kg 3 x 5 /side
Ezek után csináltam 8 kg-val 10-20 swinget csak a hangulat kedvéért. Nagyon jól esett és nem éreztem semmi gondot a mérhetetlen puhányságomon túl.
A tejhozamnak meg sokak véleményével ellentétben a szolid edzés kifejezetten jót tesz.
Hajrá Budakalászi Tehenészet SE!

4 megjegyzés:

Betti írta...

:-))
Már a bőgést is hallottam annyira élethű ez a legeltetés, meg SE, meg ilyesmik.
Tényleg közhely, de valóban így van: önjárók, oviba járók, nagymamára bízhatók, vagy este apára és akkor jöhet a kemény 1-1,5 órás kimozdulás. Kitartás, én ezt is csodálom hogy így meg tudod/akarod oldani, hogy elosztod.. nekem ennyi energiám sem volt. Habár akkor még azt sem tudtam mijaza kettlebell... :-)

andrea írta...

Jaj, nem sajnáltatni akartam magamat,nagyon fontos nekem az edzés, ezért megoldom, más rovására (pl. takarítás). Most már értem a 40-esek másodvirágzását, gyerekek már nagyok, nem igényelnek 24 órás szolgálatot, a felszabaduló időt és energiát pedig lehet mindenféle szuper dologra fordítani. Már csak 8-10 év...

Gabi írta...

Hátizéé... biztos csak az akut másodvirágzás beszél belőlem, de én őszintén szólva nem emlékszem, hogy valaha is visszasírtam volna az állítólagosan legszebb korszakot... :)))

A több részletre elosztás perpill a legjobbabb megközelítés, azon túlmenően is, hogy az egyetlen kivitelezhető, ugyebár... Nálunk anno úgy volt megoldva a dolog, hogy a szent esti fürdetés intézménye apára hárult, és azon félóra "saját idő" ígérete tartotta bennem a lelket sokszor egész nap, hehe.

andrea írta...

Szívemből beszélsz asszonyállat, nem hiszem, hogy én is visszasírnám az alváshiányt, meg az egész napos rajtamcsüngést. Vigasztalásul már rámmososlyog és hízik rendesen, aztán előbb-utóbb csak megszólal;)) Az az időszak számomra sokkal kedvesebb.
Pénteken Gábor bevállalta, hogy üvegből megeteti és én királyi módon eljuthattam kozmetikába. Isteni volt, csak a mellem akart szétrobbanni, mire hazaértem...