Az utóbbi időszak rendkívül befeléfordulóra sikeredett. Magammal foglalkoztam, a családommal, azzal, hogy az életünket jobbá, egyszerűbbé és nem utolsósorban egészségesebbé tegyem. Ez nem csak a fizikumunk egészségére vonatkozik, hanem a mentálisra is.
Az egész folyamat nálam egy orrsövény-műtétben csúcsosodott ki, amit okt. 11-én megejtettek rajtam. Azóta csak heverészek itthon, máramennyire segítség nélkül, két kicsi gyerek mellet lehet ezt a sportot űzni.
Az orrom szelel(get), talán már kicsivel jobb, mint előtte, de (remélhetően igazat mondanak), sokkal jobb lesz még. Bár néha így is megijedek a garatom felé süvítő levegő mennyiségétől.
A műtét után legkorábban 6 héttel edzhetek :(, de remélem ez a kényszerszünet meghozza a várva várt áttörést: végre fogok levegőt kapni az orromon és nem kell folyton megállnom inni swing vagy snatch közben.
Még tavasszal történt az is, hogy elkezdtem jógázni.
Nagy szükségét éreztem már régóta ennek és Szentendrén találtam egy remek csapatot a Napórásházban Poroszlai Eszter vezetése és gondoskodása mellett. Astanga jógát gyakorlunk, és remélem mihamarabb csatlakozhatom hozzájuk ismét. Majd erről is írok egy postot, mindenesetre elöljáróban annyit, hogy nem tartom magam tunya és edzetlen lajhárnak, de az első astanga jógaórám másnapján be kellett vennem egy algoflexet (jájj).
Sok-sok új tervem van, és el is árasztom majd ezzel a világhálót.
Asszem kezdek magamhoz térni...
2 megjegyzés:
Ó hogy mik törpténnek mostanság veletek! Remélem túl leszel már a hullámvölgyön és újult erővel nézel a jövőbe. Szurkolok! :-)
Halihó,
most látom, hogy bár már rég válaszoltam, az eltűnt valahová a nyavajába...
Na mindegy, jól vagyok, sokat fogok írni, szétvet a mondanivaló :)
Megjegyzés küldése